A bánatom...

Én azt hittem most csak játszol velem
De mint kiderült csak tévedtem
De ez a tévedés tönkre tett engem
És sírok miatta szüntelen
A halált kívánom de nem jön el értem
Fiatal testem nem viszi még el
Bár szemed láthatnám mit gondol most rólam
De nem láthatom , jobb is talán
Mert fájna mit látnék benne
De akkor hogy tudom meg mit szeretsz még bennem?
Te voltál az első kit igazán szerettem
Ha most itt ülnél mellettem
Csak ölelnélek!
S füledbe sugnám szeretlek téged
Ezek a vágyak megölnek engem
Az életem elszivja s ott hagy megtörten
Én így élni nem akarok
Inkább meghalok!
De tudnom kell nem haragszol -e rám
S ha haragszol megbocsátol-e talán
Bár mi is lesz a válaszod én már azt nem fogom megtudni
Mert naív szívem égbe kiált
Lelkem égbe száll, testem hideg földbe vetik
Az agyalokat megkérem hogy életed őrzője legyek
Vigyázok rág amíg csak lehet!
Kit szeretni fogsz azt igazán szeresd!
Soha megne bántsd inkább csókold meg
Soha ne tud meg miaz a fájdalom
S ha mégis megtapasztalod...
Csak nézz fel az égre és mosolyogj fel rá
Studni fogom hogy gondolsz még rám
Tudni fogom azt is ha valaha szeretél
Valaha szeretél és engem gyűlöltél
Kérlek Téged akármi is történik:
Ne felejts el soha!
És élj boldogan ha én már nem tudtam!

(nem én írtam!!!)